2012. április 19., csütörtök

Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj



A fájdalom s öröm betölti szívemet,
amíg kezemben érzem átfagyott kezed;
némán szemedbe nézek, látod, könnyezem,
szeretlek, ennyit mond a perc, a csönd, a szemem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése