Németi-Vas Katalin - Lennék...

Lennék lágy szellő, hajad simítanám,
vagy napsugár, arcod cirógatnám...
Lennék hűs patak, szomjad oltanám,
vagy falat kalács, tested táplálnám...
Lennék erős tölgy, álmod őrizném,
vagy dalos kismadár, hangod magammal vinném

Lennék kikötő, hol hajód horgonyozhat,
vagy acélkard, mellyel csatát vívhatsz...
Lennék városod, s te lennél bennem király,
vagy sziklaszirt, s te rám repülő sirály...
Lennék csillagod éjfekete égen,
szemedben megbújna szerényen fényem...

Németi-Vas Katalin - Ragyogás

Villámként hasítasz belém…
Lelkemből viszel magaddal
Egy darabot…
S a tiédből marad ott
Egy foszlány…
Enyémbe fonom…
Mostmár
Díszítő eleme…
S szerelmed
Belőlem kiragyog
Visszaköszönnek a tegnapok
Édes emlékké forrnak
S a holnap
Fénye már
Ma világít…
Aranyglóriát von körénk…
Fényes szemcsék szitálnak
S mindent eláraszt
A RAGYOGÁS…
Mint szfinx körül kavargó
Homok…
Úgy kergetőznek bennem a gondolatok…
S valamennyi visszatér
A kiinduló ponthoz…
HOZZÁD…