Meg-megvillanó fekete álom,
ha kell, a szívembe zárom
emléked törött darabjait,
s bennem ragyognak majd,
amíg élek és utam tart,
mint égboltom csillagai.
Te vagy a gyógyszerem, Te vagy a mérgem. Te vagy a múltam, a jövőképem. Te vagy az árnyék, Te vagy a napfény, Lelkem mélyén a hatalmas szentély. Tiéd az éjjelem, Tiéd a vágyam, Egy hazug ember igaz álma. Tiéd az életem s a halálom, Szeretetem és szomorúságom.