Ami szép, az egészben jó?
Ami kép, az egyúttal szó.
Egy percnyi megfáradt emlék,
Csupáncsak ez volnék?
De mégis mondd, mit érez a szív,
Ha a szó halkul, már nem hív?
Mi lehet ez, amit a csend szívbe csent,
Hogy gigászi tartóoszlopa belereccsent?
Merre jár az igaz szó,
bántó vagy vigasztaló,
Ami most, esetlegesen ide lenne írható?
Hol járhat a gondolat....
Talán betemette hulló vakolat.
Szívem nem motel,
csak szeretet pici házikója!
Elenyész? a szobája, azoknak is egy a lakója.
Betöltesz, belaksz önmagaddal,
Kérlek, amerre mész, vigyél magaddal!
