Ács Zoltán - Meg akartam maradni

Meg akartam maradni
abban a szent várakozásban,
abban a tiszta lázban,
amikor fehér kezed
még őrizte vázam.
Meg akartam maradni.

Meg akartam maradni
szőkének, simának és kőnek,
fehér kezedben súgva
a mulandóság mítoszait,
soha nem szenvedőnek,
meg akartam maradni.

Ács Zoltán - Hiszek

Megkeresztelkedem
szemed oltó tüzében,
hiszek benned vakon,
hozzád rendezem minden rezdülésem,
és nem lesz majd szavam,
ostoba leszek megígérem,
szám kicsordult harang,
omladék hajad éjjelében,
mosolyodhoz láncolom magam,

mert, ha távolodunk,
csak sejtem, hogy vagyok,
hiányod titkosítja sejtem,
gondolatom tőled roskadoz.
betöltöd valamennyi szervem.

S ha lenne hangja,
akkor hallanád, ahogy
reméllek,
Ahogy dolgozom és forog
kezeim között az anyag,
emléked
lámpása alatt hatolnak mélyre
jótékony kések és savak.