Efraim Staub - Ha sírni fogsz

Ha sírni fogsz, majd sírok én is,
A könnyeket le nem tagadhatom.
Gondod, bánatod enyém is.
Ha majd nevetsz, nevetek én is,
Bár nem nevetnék, ámde mégis
Veled nevetek.
És, ha elhagysz, elhagylak én is,
Ha sírsz utánam,
Majd sírok én is.

Efraim Staub - Barátság, szerelem

Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom,
ki jóban-rosszban fogta a kezem,
nem fordult el, s nem húzta orrát,
ha mondtam bármi ötletére: Nem !
Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom
mit válaszolnék ? Magamban keresem
a választ, s nem találom,
mert jó barátom, sosem volt énnekem.

Ha kérdezed, hogy volt-e hű szerelmem,
akit szerettem, s aki szeretett,
nem fordult el, s nem húzta orrát,
ha mondtam bármi ötletére: Nem !
Ha kérdezed, hogy volt-e hű szerelmem,
mit válaszoljak ? Magamban keresem
a választ, s nem találom
mert hű szerelmem sosem volt énnekem.

Voltak barátok, kik zsongtak, mint a mézen
zsonganak kiéhezett legyek
s megtettek bármit, céljuk, ha volt
hogy én is a barátjuk legyek,
de minden múló volt. S akár az ősszel
sárgán lehulló holt falevelek,
úgy hagytak el, vagy hagytam őket én el,
ahogy épp fújtak akkor a szelek.

Voltak szerelmek, kik zsongtak mint a mézen
zsonganak kiéhezett legyek,
s megtettek bármit, céljuk, ha volt
hogy én is a szerelmük legyek.
De minden múló volt. S akár az ősszel
sárgán lehulló holt falevelek,
úgy hagytak el, vagy hagytam őket én el,
keresve új és új szerelmeket.

Azt kérded, hogy vagyok képes élni,
ha nincs barátom, s hű szerelmesem ?
A válasz egyszerű, e két dolgot összevonva
legjobb barátom a szerelmem nekem,
s aki szerelmem, az a legjobb barátom
ki jóban rosszban is mellettem áll,
hűségesen kitart velem a bajban
s velem örül, ha mosolyog a nyár.

Mint hű hitves, megérzi azt ha baj van,
s mint jó barát, az oldalamra áll,
meg nem zavarna, hogy ha csendre vágyom,
s fényre, ha vágyom, ragyog mint napsugár.
Így a barátság s a szerelem nekem
egy szót jelent, egy fogalmat takar,
ő fogja vállam, simítja homlokom
s ölel szerelmesen két forró kar.    

Efraim Staub - Nem tudok

Nem tudok aludni én,
Ha nem fogod kezem.
Üres, rideg az éj
Ha nem vagy itt velem.
Magamban elmerengek
Úgy gondolok reád
S megbúvó istenemhez
Fohászkodom imát
Kérve adjon időt még
Egy csöppet, ha lehet
Hisz az élet veled szép
S még boldog lehetek.
S boldog lehetsz te is
Csak legyen hozzá erőnk
Fogni egymás kezét, s
Bátran emelni főt.
Hogy hátráljon a gond el
Látva, itt célt nem ér
Mert tiszta érzelemmel
Küzdünk a holnapért.

Efraim Staub - Álmomban

Álmomban egyszer jártam ott,
Hol virágba borult a kert,
A rózsák bíbora az estben
Bódító illatot lehelt

Álmomban egyszer jártam ott
És ott voltál velem,
Szemedben a vágy csillogott
És fogtad a kezem.

Álmomban egyszer jártam ott,
Ajkad csókot lehelt,
A számra, s illatoddal
Megtelt a rózsakert.

Álmomban egyszer jártam ott
S magamhoz hivtalak
Álmodni álmot, álmomat
A rózsafák alatt