2011. március 10., csütörtök

Johannes R. Becher - Fohász




Te, ki szeretsz, tartasz életben engem.
Szerelmesen fogsz, szökni sincs remény.
Nélküled rég el kellett volna mennem,
s most maradék időm kitöltöm én,

mert a búcsú fájdalmától kiméllek.
Miattad élet még az életem.
Szíveddel egy a szívem, mely tiéd lett,
az életből csak ez maradt nekem.

(Kálnoky László fordítása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése