2012. október 31., szerda

Federico García Lorca - Találkozás


Se neked, se nekem,
már jól tudjuk, nekünk tilos
ez az égi szerelem.
Te…mégis tudsz engem.
Mély bennünk az érzés!
És mégse’ tévessz lépést.
Mindkét tenyeremen
fájdalmas szög-sebek
lobogva égnek.
Látod-e? Nézz rám, nézz
kezemre: vérzek.
De ne fordulj vissza,
csak lassan menj tovább,
én imádkozom helyetted is,
mint Szent Kajafás,
mert se neked, se nekem,
már jól tudjuk, nekünk tilos
ez az égi szerelem.

(Kovács Anikó fordítása)

2012. október 30., kedd

Baranyi Ferenc - Egyszer majd minden összeköt


Ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér.

Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd.

Mi hát - mi egybetart - a lánc?
Talán szeretsz. Tán csak kívánsz.

Mindegy, most hozzám tartozol.
S enyém leszel valamikor.

Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény, a vér, a köd.

2012. október 29., hétfő

Benczes Sándor Gábor - Töröld le gond-ráncaid


Töröld le arcodról gond-ráncaid,
nézd, nézd azt a sok apró gyönyört,
mi körbevesz lágyan, szerényen,
s csendben, kedvesen téged köszönt.

Látod amottan azt a kis virágot?
mily lágyan simítja, ringatja a szél,
és hallgasd, ott egy karcsú fán,
hintázva csacsog a sok zöld levél.

Hallod? Az a madár csak neked dalol,
trilláz, cifrázza, s ágról ágra száll,
s ott a tó, vize hatalmas tükör, benne
(zajt ne üssön) a hal lábujjhegyen jár.

Gyere, most ne gondolj gondra,
csendben elnyúlva e lágy fűben
(zöld szőnyeg, fel, az égig terül)
száguldjunk az ismeretlenben.

2012. október 28., vasárnap

Kamarás Klára - Ez több


Ez több mint szerelem:
Ez gondolat…
Hajnali séta juharfák alatt…
Galambszárny rebben
Párák… permetek…
Hullnak a sápadt őszi levelek.

Aztán a munka… és már odabenn.
A szkenneren fehér cicád pihen…
Megsimogatnám… mégse… nem lehet:
Megérezné a simító kezet:
Felébred, s akkor én is ébredek…

Már reggel van, kinyithatom szemem.
Elmúlt az álom és a gondolat…
A gondolat, mely több mint szerelem…

2012. október 26., péntek

Parti Nagy Lajos - Alázat


Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy nekem.
Megcsöndesedtem, nem verekszem
többé, várom türelmesen,
hogy gazdag terveit betöltse
életemmel a szerelem.

Fáj a hiány szivemben, restelem,
hogy ember így vagyok,
hogy lelkemen és testemen
a csonkaság sajog
de rendelés ez, jogerős itélet,
nem lázadok.

Nem lázadok, csak mentem magamat,
ahogy lehet,
csak illő társamat
fürkészem a hiú magány helyett,
aki ölében és kezében
ajándékot számomra rejteget.

Szeretném elmondani végre, végre,
mi vagy nekem
hát így terelt hálóm elébe
a gondos szerelem,
hogy fönnakadva gyönge szálain,
maradj velem.

Tőled már a viharok elszaladtak;
szelid verő
fényezte békés vonalát utadnak,
a nyugalom, e fő erő
lengett lényed körül,
mint sérthetetlen levegő

Szél támad, és elvinni készül,
emelgeti a szoknyád,
beteg vagyok a rettegéstül,
zokogva borulok rád:
úgy őrizlek, mint gyáva börtönőr
szökni-akaró foglyát.

Ijesztenélek a világgal:
mi lesz, ha nem véd
az én hűségem? kis virágos ággal,
mi lesz veled? károdra tennéd.
Ijesztenélek, s panaszkodom inkább:
romjaimon tekints szét!

Szél támad, és elvinni készül
nyomaidon bedől
az is, mi eddig ép volt, s meg nem épül
többé se ég, se föld,
mindenfelől a hiány szakad rám,
te óvsz mindenfelől.

Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy nekem,
most, amikor már húzódol, menekszel,
s nehéz fejem
horgadva várja: koszorúzza meg már
a szerelem.

2012. október 24., szerda

Harcos Katalin - Álmodj velem


Álom kell? Hát legyen! Álmodom.
Talán ott alszom majd a válladon,
s amíg a pillám mögött álmom pereg
lemosolyognak ránk a kék hegyek.

S mert álmom tiéd, hát veled vagyok.
Szememben újra boldog fény ragyog,
ölelsz, s a két karom visszaölel,
és - lásd! - a csókokat sem hagyjuk el.

Most állj! - mondom - itt tovább nem megyek.
Elég lesz csupán, hogy veled legyek,
és kedvem derül, szívem kitárom.
Légy a kedvesem és boldogságom!

Tudod mit, Kedves? Most álmodj velem!
Ragadjon magával a szerelem,
vad szenvedélyem ismerd meg kicsit,
s tartsd meg magadnak, hogyha boldogít!

2012. október 23., kedd

Sütő András - Annyira szeretlek!


A Nap kihűl, a Föld kiszárad,
az ég üres lesz nélküled,
és én senki vagyok, ha te nem vagy velem.
Annyira szeretlek!



   

2012. október 22., hétfő

Kiss József - Ó, mért oly későn...



Ó, mért oly későn, levelek hullása,
Daru távozása idején:
Mért nem találkoztam rózsanyíláskor,
Hajnalhasadáskor veled én?
Mért nem hallgathattuk édes-kettesbe
A pacsirtát lesbe, te meg én?
Mért nem találkoztunk a mámor, a vágyak,
Az ifju álmok idején!...

2012. október 21., vasárnap

Dsida Jenő - Tavalyi szerelem


Emléke visszacsillog,
s olykor arcomra tűz,
arcomra, mely fakó,
s elmúlt évekbe néz.
Fényes volt, mint a csillag,
forró volt, mint a tűz,
fehér volt, mint a hó,
s édes volt, mint a méz.

Még néha visszacsillog,
de már nem bánt, nem űz,
enyhén simogató,
mint hűs, testvéri kéz:
Lehullott, mint a csillag,
elhamvadt, mint a tűz,
elolvadt, mint a hó,
s megromlott, mint a méz.

2012. október 20., szombat

Pilinszky János - Tűz és víz


Sírásunk mindent egybemos,
tűzvésszé mázol minden lángot,
mint a hétágú gyertyatartón
a hét szál gyertya, életünk
ettől a víztől fuldokol,
ebben a vízben éget - lángol.


2012. október 19., péntek

Kassák Lajos - Szerelem és játék


Bezártalak, hogy ne lássalak.
Ha látlak, megáll szívverésem,
félek, hogy a szívedet elérem.

Rózsatőt ültetek ablakod alá,
s ha jönnek a hajnali szelek,
leválik rólad álmod gyönge héja.

Két nagy szemeddel láthatod,
a rózsa szirma, a hajnal is
én vagyok.

2012. október 18., csütörtök

Efraim Staub - Barátság, szerelem


Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom,
ki jóban-rosszban fogta a kezem,
nem fordult el, s nem húzta orrát,
ha mondtam bármi ötletére: Nem !
Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom
mit válaszolnék ? Magamban keresem
a választ, s nem találom,
mert jó barátom, sosem volt énnekem.

Ha kérdezed, hogy volt-e hű szerelmem,
akit szerettem, s aki szeretett,
nem fordult el, s nem húzta orrát,
ha mondtam bármi ötletére: Nem !
Ha kérdezed, hogy volt-e hű szerelmem,
mit válaszoljak ? Magamban keresem
a választ, s nem találom
mert hű szerelmem sosem volt énnekem.

Voltak barátok, kik zsongtak, mint a mézen
zsonganak kiéhezett legyek
s megtettek bármit, céljuk, ha volt
hogy én is a barátjuk legyek,
de minden múló volt. S akár az ősszel
sárgán lehulló holt falevelek,
úgy hagytak el, vagy hagytam őket én el,
ahogy épp fújtak akkor a szelek.

Voltak szerelmek, kik zsongtak mint a mézen
zsonganak kiéhezett legyek,
s megtettek bármit, céljuk, ha volt
hogy én is a szerelmük legyek.
De minden múló volt. S akár az ősszel
sárgán lehulló holt falevelek,
úgy hagytak el, vagy hagytam őket én el,
keresve új és új szerelmeket.

Azt kérded, hogy vagyok képes élni,
ha nincs barátom, s hű szerelmesem ?
A válasz egyszerű, e két dolgot összevonva
legjobb barátom a szerelmem nekem,
s aki szerelmem, az a legjobb barátom
ki jóban rosszban is mellettem áll,
hűségesen kitart velem a bajban
s velem örül, ha mosolyog a nyár.

Mint hű hitves, megérzi azt ha baj van,
s mint jó barát, az oldalamra áll,
meg nem zavarna, hogy ha csendre vágyom,
s fényre, ha vágyom, ragyog mint napsugár.
Így a barátság s a szerelem nekem
egy szót jelent, egy fogalmat takar,
ő fogja vállam, simítja homlokom
s ölel szerelmesen két forró kar.    

2012. október 17., szerda

T.Fiser Ildikó - Igaz szerelem


Egekig felér a lángoló tűz
Szikrái csillagokkal fénylenek
Olthatatlan vágy varázsos világa
Lelkünket betöltő végzetek

A tűz nem alszik, míg tápláléka
Nap mint nap megterem
Apró ágak mindkettőnk kezéből
Örök parázsként őrizve meg

Egy rönk, s a láng újra lobban
Lelkünk ismét egymásba szárnyaló
Szívünket melengető örök parázs
Együtt őrizve sosem hamvadó

Tisztelet és elfogadás az ág, a rönk
A szeretet az, mi minden nap ráteszi
Egymás szabadságát is vigyázva
Ezt egyikünk szíve sem feledi

2012. október 16., kedd

Koródi Sándor - Szükség


Szükségem van Rád, hogy legyőzzem
a félelmeimet,
S béklyóikat lerázva, végre újra
szabad legyek.
Szükségem van Rád, hogy az lehessek,
aki vagyok,
S hazatérve Önmagamhoz, adhassam azt,
mit akarok.
Szükségem van Rád, hogy felemelj
erővel, hittel,
Hogy megküzdjek végre magammal, s újabb
próbatételeimmel.
Szükségem van Rád, hogy újra
higgyek, érezzek,
Szükségem van Rád, hogy Létezz,
mert nagyon szeretlek!

2012. október 15., hétfő

József Attila - Várlak


Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketeg is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe.

2012. október 13., szombat

Gál János - Mindenhol


Szeress, ha lelkedben lakok
S rezdülnek éjjel a csillagok
Ha fáznak az újabb hajnalok;
Úgyis, ha magányod én vagyok

Szeress, ha világod itthagyott,
Ha eljönnek érted az angyalok.
Szeress, ha én is meghalok;
Mert a nemlétben is ott vagyok!

2012. október 12., péntek

Reiner Kunze - A szerelem


A szerelem
vadrózsabokor lesz bennünk.
Ez, ami gyökeret ereszt
a szemekben,
ha pillantásuk a kedvest követi.
Ez, ami gyökeret ereszt
az arc bőrén,
ha a kedves leheletét megérzi.
Ez, ami gyökeret ereszt
a karok bőre alatt,
mikor azok a kedvest átkarolják.
Ez, ami gyökeret ereszt,
él,burjánzik
és esténként,
vagy reggelenként
azt érezzük:
egész bensőnket akarja.
A szerelem
vadrózsabokor lesz bennünk,
ép ésszel kikutathatatlan,
annak alá nem rendelhető.
De a józan ész
bennünk éles, mint a kés.
A józan ész
bennünk éles, mint a kés,
elvágni a rózsát,
el a száz ágát
egy mennyországnak.

(Koosán Ildikó fordítása)

2012. október 11., csütörtök

Könyves Tóth Enikő - Oly nagyon hiányzol


ablakom fényében kereslek
annyira hiányzol nekem
a kép szétesik gyenge holdfényben
egy örök tűnődő elmélkedés
vagy halovány emlékkép csupán
s kezem hiába keres
tehetetlenül a semmibe hull
amikor hiányzol beszélek hozzád
távolodó mosolygó arc
pillantása erősít
hogy elerednek könnyeim
égető fájdalom a messzeség
ismét hiányzol napfelkelte előtt
szépsége felkavar
repülni vágynék feléd
szárnyaim eltűnnek a levegővel
áttörhetetlen ablakokon át
egy napsütéses napon
hirtelen ismét hiányzol
a magasban virágok nyílnak
ártatlan lelkek a csúcson
egy pillangó táncol a tavaszban
a Nap felé fordítom fejem
a végtelen egeken túl
te vagy minden amit kívánok
te vagy amiért sóvárgok
amikor a világ összeomlik
testemmel és lelkemmel
száguldok majd feléd
hogy a karjaimban érezzelek
legyen   az menny vagy pokol
nem akarom, hogy hiányozz nekem

2012. október 10., szerda

Bodnár Éva - A fáradt szív panaszai


 
Halkan, most halkan beszélj!
Csak az őrület szül vad hangokat...
Finoman érlelt, lágy szavakkal
öleljen át a pillanat!

Ne mondj semmit, csak nézz rám!
Talán szemed beszédesebb,
és mindent jobban megértek,
ha lelked tükrébe nézhetek.

Túl sok a zaj - belefáradtam.
Simogasd hát a lelkemet!
Most ez a túlhajszolt szív fáj úgy,
ahogy az égett, lüktető sebek.

Gyógyírt keresek, vigasztalást,
szépen ívelt dallamot, lágy muzsikát...
Valamit, amitől újra vonzó lesz
ez a forrongó, vad világ.

2012. október 9., kedd

Jószay Magdolna - Ne kérdezz...


Röppen pár óra,
ki tehet róla,
hogy ennyi csak, mi jut nekünk.
Ne kérdezz, ne faggass,
most hallgass!
Ez a pillanat legyen a válasz.
Nézz, érezz, örülj!
Hisz Mester vagy! –
Lásd, hogyan válok
karjaid közt
eleven szobor-márvány
szerelem-istennőddé.