2014. február 12., szerda

Göbölyös N. László - Veled



behatolni a hangok
puha
páncéljába

mezítláb járni
a jókedv
játékos jégmezején

átitatódni
írástudatlan
istenekkel

végigsiklani
az ábrándok
szülőcsatornáján

nézni napról napra
hogy tollászkodik
a smaragd
tavasz

kidübörögni
otthonunkból
minden balsejtelmet

lehajolni a kőért
mert a miénk akar
lenni

megkóstolni
az áprilisi zápor
illatos zaját

megidézni orgona-zengéssel
a katedrálisok
kőfaragó-kórusát

vibrálni mint bőrünk
alatt a zenélő

Emlékezet

kitágulni mint friss
oxigéntől tüdőnkben
az erek

átszőni keresztül-kasul
a Földet mint
az ezeréves Gyökerek

Veled


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése