nézd az este félig már lenyelte a napot
némi vöröset a hegytetőn hagyott
narancsszínt öntött a tó vizébe
jössz-e velem hogy ússzunk benne
mint páros koktélcseresznye
leülsz-e velem vén fűzfák alá
hallgatni mit súgnak
amint felidézik a múltat
nézni ahogy libben ezernyi falevél
ha táncol velük az esti szél
sétálsz-e velem lámpasor alatt
átugrálva megnyúlt árnyakat
vattacukor-felhő mögé bújva
akár egy szerelmespár ki csak andalog
nevetsz-e rám mint az angyalok
megcsókolsz-e mielőtt búcsúzol
hozzám bújsz úgy mint egyszer egy
téli estén mikor a hóban elestél
keressük-e a másik szemét hogyan ragyog
vagy távolról nézzük egymást mint a csillagok
megtalállak-e ha kereslek
ha neved kiáltom üres este
meghallod-e sóhajom
szeretlek
de lehet szavaim néma harangok
s te elmész nevetve
szeretsz-e
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése