2013. április 30., kedd

Alekszandr Szergejevics Puskin - Éjjel



Feléd suhan e hang, e sóvár röptű, gyöngéd,
mely átszegi az éj késő, fekete csöndjét.
Ágyam mellett borús, magános gyetyaszál
és zengő verseim- hömpölygő tarka ár,
a vágy patakjai- csobognak, tele véled.
Két szemed fényesen csillogja át az éjet,
és ide mosolyog, s egy hang susog-zizeg:
szeretlek, kedvesem. . . tied vagyok. . . tied. . . szerelmes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése