Álmomban nálad jártam - utoljára -
álmomban csókot leheltem a szádra:
- búcsúcsókomat - s éreztem, könnyek
hullanak szememből párnán nyugvó
kezedre, s tudtam, el kell mennem
örökre, hogy meg ne bántsalak...
mosolyogtál - én néztelek - éreztem,
álmod szép lehet, s egy szót formált
ajkam, mit kimondani nem is akartam,
aztán csak hallgattam lélegzeted...
megérintettem arcodat, végül kitártam
szárnyamat, hogy elrepüljek, s tudtam,
nem jövök vissza soha többet - hiába
vergődik a lélek, el kell engednem
téged, hogy megtaláld végre önmagad
s amíg a csendet hallgatod, rád talál
holnapod - én elmegyek - de egy fényes
tollat itt hagyok neked és szívemet,
mely örökre tied...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése