Kavyamitra Maróti György - Drágám

Drágám,
az évek nem jobbulnak,
és nem igazulnak meg már soha.
Két szerelmes tenyerem csupán
a múlt idő melegét óvja.

Drágám,
az évek csak jönnek, mennek:
már aligha gondolhatok másra,
mint a csillagoltó, várva-várt,
nagyszerű elmúlásra.

Drágám,
az évek már így múlnak el,
ilyen halálos, béna zuhanásban.
Szép lett volna, ha hiszel bennem,
ha hiszel a nagyszerű újulásban,

ám drágám,
az éveknek értelmük volt.
(Nem is gondolhatok másra.)
Formált minket: téged és engem,
még ha múlt idővé vált is mára.

Drágám,
az éveknek értelmük van,
noha semmi esélyünk arra,
hogy megértsünk bármit is
véletlen, szörnyű zuhanásban.

Drágám,
az évek nem jobbulnak,
és nem igazulnak meg már soha.
Két szerelmes tenyerem csupán
a múlt idő melegét óvja.