2015. március 31., kedd

Csatári Éva Edua - Elmentél....


Elmentél, magamra hagytál,
A forró vággyal,mit bennem gyújtottál.
Merengve néztem utánad a sötétbe,
Millió fájdalom lüktetett szivemben.
Perzselt, égette lelkemet,
Izzó láva lepte bánatos testemet.
Hiányzol,szenvedek iszonyú magányban, most itt vagyok egyedül,vergődöm ágyamban.
Gondolatom kusza erdelyében,
Bánatomban vad szenvedélyben.
Légzésem felgyorsult, a veriték kivert,
Képzelet szárnyán repülök,nélküled is veled.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése