Hát vége lett, elmúlt, túl vagyok rajta.
Forró testét szerettem, őrültje voltam, rabja.
Kék tó szemében magamat láttam, ahogy álltam a hajón,
és jó volt ledőlni aranyló, homokpart haján.
Eltűnt, nem hagyott üzenetet,
hogy mely nap volt, nem tudom,
talán szombat lehetett.
A szél maradt utána,
az üresség, a pára.
Szürke háttér előtt,
szürke fátyolt vett magára.
Lelkemben látom napsugár arcát, mosolyát,
de visszatértét várhatom hónapokon át.
Tudom, míg eljön, rám más csodák is várnak.
Egy szomorú szombaton vége lett a nyárnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése