Ha dal lehetnék, Neked szólnék.
Ha szellő, Hozzád szállnék.
Ha fény, Érted a sötétet tündöklővé tenném.
De mert asszony vagyok, fohászként
Hozzád szállok és ajkadon imaként megpihenek.
Homlokodon redővé fércelődöm.
Szíveden bújócskázom.
Szerelem édes érintéseként ereidben,
mint a vér zsibongva áramolok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése