Ha a szerelem elkerül....
A szív csak szikkadt fűcsomó.
A tópart s alkony: giccs. Kacat
Monden, mi réten elterül.
Köves mederben kiszáradt patak,
Fakó felhő vagy egyedül.
Ha a szerelem visszatér....
A szív felzengő pacsirtadal.
Az ég kéklő közelség, s bármi ér,
A sebzett szárny begyógyul oly hamar.
Körül a nyár, belül a tiszta fény,
S minden nap új trillát ígér.
Ha a szerelem elkísér....
A szív az ifjúság temploma.
Oltára teremtést dícsér,
Csöndjét betölti búgó orgona.
A vágy, mint örökmécs lángja ég,
Titka titok: bor és kenyér.
Ha a szerelem elmerül....
A szív hűlt márvány-bálterem,
Lefüggönyözve, üresen.
Kristályszilánkra árnyék nehezül,
Elpattant húron megkopott vonó
Süket melódiákat hegedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése