2013. január 9., szerda

Dobos Lászlóné - Emlékezés


Bármerre is menjek ,mindenütt
Csak te jössz velem szembe
Bármit teszek ,csak te jutsz az eszembe

Olyan ez mint a tenyérbe írott sors
Arcomra úgy rajzolódtál
Járok a fényedben a föld körül
Ahogy a hold jár

Ez nem szerelem,ez már könyörgés
Engedd hogy magam visszaadjam
Ami lehetett volna,azt elrontottam
De tőled kaptam

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése