Ha elmégy, én nem mehetek utánad
Nem lesz erőm, hogy megkeresselek.
Sötét magányom kínoz majd, s a bánat.
Járok, jajongok, mígnem este lesz.
Ha este lesz, fejem lehajtom csendben.
Hálát mondok, hogy ismerhettelek.
Hogy kis kezed itt volt meleg kezemben,
s hogy ajkam ajkadon pihenhetett.
Ha majd elalszom, te leszel az álmom:
A csöpp idő, mit véled éltem át,
s közös madarunk, a csalogány
Megáll szívem, és döbbenten csodálom
az Éden fényes állócsillagát,
Mely alatt nem kínoz már bús magány.
Nem lesz erőm, hogy megkeresselek.
Sötét magányom kínoz majd, s a bánat.
Járok, jajongok, mígnem este lesz.
Ha este lesz, fejem lehajtom csendben.
Hálát mondok, hogy ismerhettelek.
Hogy kis kezed itt volt meleg kezemben,
s hogy ajkam ajkadon pihenhetett.
Ha majd elalszom, te leszel az álmom:
A csöpp idő, mit véled éltem át,
s közös madarunk, a csalogány
Megáll szívem, és döbbenten csodálom
az Éden fényes állócsillagát,
Mely alatt nem kínoz már bús magány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése