Szerelmes versek, és verssorok

Forró öledben szép álmok alusznak és álmodnak bíboros, nagy álmot. Én leszek, én leszek az életrekeltőjük, Mea, én megváltom az álmo...

S ha fiú lennék? - Akkor is szeretnélek. - És ha te lány? - Akkor is. S ha mondjuk rét? - Kiscsikó, legelnélek. És ha por? - Akkor por...

Veled élvezem A vad szeretkezések Fáradt csedjeit

Nem írom le, rákarcolom szívemre, amit leírnék, s amit nem lehet, barlanglakók kezenyomait őrzik hasonlóképpen ábrák és jelek. Szikla hel...

   Föl- és fölütik fejüket, tátogatják már itt meg ott tüzes béka-torkukat: még meleg fénnyel nyitnak az őszi csillagok! Lassítja lombját...

Nem tiéd az akarat... Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel, ha írsz, vagy szemed betüsoron cikázik éber gondok közt, ásító una...

Te sosem fakuló lányalak... itt álltam száz évet, vártalak, mosolyba fűztem, szelíd szavakba a bennem borongó felhőjátékot és láttam a ...

Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sose látlak Ó idő szaga hangaszálak És várlak téged tudhatod

Te sosem fakuló lányalak... itt álltam száz évet, vártalak, mosolyba fűztem, szelíd szavakba a bennem borongó felhőjátékot és láttam a test...

Nincs ki megértené, s nincs ki ne értené meg, miért tud fájni, ha nincs, vagy, ha éppen éled, mitől olyan szép, ha végül végigéled, hiány...

ide azt írom: szeretlek, ide nem fér már más, ez a füzet széle, ez a világnak a vége, de még elkapom ezt a szót, ezt az egyet, ezt a lege...

és a két karom könyörögve nyúlt le két válladig és széttárt térdeim között reszkettek csukott combjaid. És akkor a karod megindult felém ...

Veled élvezem A vad szeretkezések Fáradt csedjeit

  Falevélként sodor a szél. Nyújtsd ki kezed, hogy hozzám érj! Míg pörögve semmibe hullok, Érezzem a simogatásod. Falevélként sodor a szé...

   Ősi vágyakkal Lépek eléd. Csak Tiéd Az érintésem.  

    Szeretlek téged Egy párhuzamos térben Álmodom s élek Vágyálmok birodalmán Keresztül sodor lényed

Hol mint kígyó, lopakodik, bűvöl-bájol, szívünkbe surran, hol szelíd galamb, napokig burukkol fehér ablakunkban, violaillatként repül, va...

Én emlékszem a napra, a drága pillanatra, az elfogódottságra, az alig hitt csodára, szemedre, - mert lehunytad, szívedre, - mert eldugtad...

Amikor nem vagy itt, mélyebben létezel bennem, mint legmélyebb csöndben a csönd. Én ilyenkor csak vándorolok, magamból is kivetve, árván,...

    Jó, hogy vagy nekem: a csend, a zene, lelkem őrizte mese, pusztán vágtató ménes szédítő szabadsága. Jó, hogy vagy nekem: a...