Szerelmes versek, és verssorok

Lám, megsirat minket az ég is. Haragod-haragom, s dacom, hogy írok csakazértis. Mert elvehetsz mindent: kedvem s holnapom. De nem, szavai...

    Szeretem a reggeli szenvedély furcsa mohóságát, mikor még rest a test, ám magát a vágynak úgy adja át, ahogy nyugvó föveny a hullámot...

Tűnődöm, mint lobban el az idő, s miként tűnik a semmibe az egyszeri, megismételhetetlen pillanat. S félem a soha vissza nem térő je...

A Hold ágyában ágyazz meg nekem, két karod legyen egy-egy holdsugár, ha tekintetem kérőn rád vetem, ránk zuhog majd szikrázó csillagár....

 Összeraktalak újra magamnak. Nem vagy te más, csak néha Megtörnek a fények a szemedben, S olyankor elveszetten lötyögök Tátongó, ko...

Látod, kedves, lassan alkonyul az év, bíbort, lilát vesznek magukra a fák, s a lobogó nyár mint üdezöld repkény futja be homlokunk gyöngy...

Néma telefon, néma száj. Nem beszélünk, ha nem muszáj. Csendfalak között tengődünk, Szavakkal nem vesződünk. Lépne a láb, de konok az áll...

lennék konok télben felhők mögött bújó sápadt napkorong lennék neked a hit hogy a föld holnap is ugyanígy forog lennék foszló avar mélyén sz...

Elteszem emlékbe ezt a május estét. Vásznam a gondolat, s a szó rajta a festék. Elteszem magamnak téli éjszakákra, mikor majd havazik, és bá...

Szelíd fények égtek szemedben, S én beléjük feledkezetten Tűnődtem, miféle Éden lehet Szíved nekem termő kertjében. S mint régi fényképen, K...

Magamra veszem a kelő Nap fényét, szívembe rejtem, hogy aztán neked adjam. Az éj sötétjéből indulok eléd, engem láss örökké a lobbanó Napban...

Csöndesen szeretlek. Magamban. Nem, mint a csitrik, Kik még világba kiáltják Szívük határtalan örömét. Az én szerelmem csak Benned élve látt...