Szerelmes versek, és verssorok

Miképen boltíves, pókhálós vén terem zugában álmodó középkori barát, ki lemosdotta rég a földi vágy sarát s már félig fent lebeg ...

Emléke visszacsillog s olykor arcomra tűz, arcomra, mely fakó s elmúlt évekbe néz. Fényes volt, mint a csillag, forró volt, mint a tűz, s...

Csak egy van, aki lelkemet megérti, Aki felfogja sóhajtásimat, Csak egy van, aki örökre a régi, Csak egy van, aki titkon megsirat;...

Nézzél szemembe... így... sokáig... Ne nyíljon ajkad semmi hangra; Lelkem álmodik édes álmot, S félek, hogy a hang felzavarja. Nézzél sze...

Emléke visszacsillog, s olykor arcomra tűz, arcomra, mely fakó, s elmúlt évekbe néz. Fényes volt, mint a csillag, forró volt, mint a tűz,...

Emléke visszacsillog s olykor arcomra tuz, arcomra, mely fakó s elmúlt évekbe néz. Fényes volt, mint a csillag, forró volt, mint a tuz, s éd...

Az ábrándok, mik itt élnek szívemben, Immár tudom, hogy nem maradnak itt, Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, – Az élet erre lassan megtan...

Ha nagyon egyedül vagy, kicsi rózsa, s végtelen éjjel ködharmata hull, én mellédsimulok hangtalanul. Ha árvaságod szívet-facsaró, csak szóln...