2010. október 31., vasárnap

Anna Ahmatova


"Arcomról a mosoly ledermed.
Ajkam a téli szélbe mártom.
Ma egy reménnyel kevesebb lett,
s eggyel több ének a világon.
Nem bánom, mi sír énekemben,
nevessék, szidják - arra szántam.
Megfulladnék a tűrhetetlen,
szerelmes, fojtó hallgatásban!"

Szilágyi Domokos






"Mit el nem mond egy mozdulat,
Ha kezeddel a búcsút inted;
Mit el nem árul mosolyod:
Azt mind kimondja egy tekintet!"

2010. október 30., szombat

Illyés Gyula - Szerelem


Mint egy dalba, dalba, úgy burkolom magam
szerelmedbe és úgy sodortatom magam.
Nevetve fordulok, ha egy-egy szögleten
rámront az izmos szél, birkózni kezd velem.

Lépek mint részeges, kit egy dallam visz és
aki köré a bor egy régi nyárt igéz,
nem állanék meg, ha tekintetemtől e
hófedte hársfasor rügyezni kezdene.


Járok habok gyanánt futó finom havon,
mint egy tűnt lét felé s föl-fölszippantgatom
egy szép szigetvilág édes gyanta-szagát,
két kezemen maradt szerelmed illatát.

2010. október 29., péntek

Kormányos Sándor - Napok



Lopott percekből
font napok
hozták közel
a végtelent,
de a szerelem
útnak indult
s nem látjuk már,
hogy merre ment.

2010. október 28., csütörtök

Káli László - Százezer

Százezer éve szeretlek, és szeretlek
még százezer évig!

kifordult szemed sarkából a Világ
könnyeid gyöngyfüzére

Tenyerembe temetem el gyönyörű
arcod és minden egyes értem
nőtt barázdát. Belőled emelek oltárt,
templomot, sáncot. Talán így
megóvsz majd gonosz önmagamtól,
leszel sorsvonalam, míg élek.
Égig érő kazlakba raktuk álmainkat,
tetejébe boldogságunk.
Súlya alatt rogyott térdre álom-létünk,
térden csúszva, százezer
sebből vérezve azt játsszuk, élünk.

2010. október 27., szerda

Bartalis János - Szóltak a csend léptei

Szóltak a csend
néma léptei.
Hallottam a bársonyos suhogást.
Egy pohár vizet hoztál,
és letetted halkan asztalomra.
Szobám négy puszta fala
kitágult,
tág lett egyszerre körülöttem a világ.
Őszi kikericsek nyíltak a réten,
(vagy tavaszi hóvirágok?)
Ki tudja?...
Az erdőn sárgultak a lombok,
(vagy új rügyeket bontottak a fák?)
Én összezavarom most a képeket.
Ha hegyet írok,
tudod -
virágot akartam írni,
ha tengert írok,
azt jelenti,
nagyon szeretlek!

2010. október 26., kedd

Radnóti Miklós - Tavaszi szeretők verse

Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák közt és
árnyékkal áldja
testünket a táj! hallod,
hogy terül a füvön a
fény és pattan a fákon
dallal a hajtás! Csak
csörgető fekete tücskök
zaja dicséri most
fűnek és fának
jó örömét! nézd
a vízen, messze partok
homályos tövén
tükrösen fénylik
tavaszi kedvünk! mert
mi vagyunk most a fű,
a fa, a part, az öröm is
és szépszavú áldása
a tájnak!

2010. október 25., hétfő

2010. október 24., vasárnap

Bella István - Ha örökre


Ha örökre együtt lennénk,
örökre egymásból ennénk,
örökké egymásból innánk,
egymásónk lenne a hintánk,
együtt szállnánk örökre
rólunkról ránk, egyőnkről egyre.

2010. október 23., szombat

Serfőző Simon - Onnan hallom






Hányszor kereslek! S szólongatásom
hangodat hiába hívja.
Bekiáltok magamba is. Onnan hallom:
legbensőmből szólsz vissza.

Serfőző Simon - Átvérzed





Szívemen eleven seb vagy,
nem tudsz begyógyulni.

Amivel bekötözhetném,
nincsen olyan géz, orvosság se,
hogy a fájást enyhíthetném.

Csak sajogsz, lüktetsz bennem.
Átütsz rajtam: átvérzed a lelkem.

2010. október 22., péntek

Sík Sándor - Dal

Bús lelkét rámlehelte
A síró alkonyat,
Lágy ajka esti szélnek
S egy selymes édes ének
Csókolja arcomat.

Lelkemben most virágzik
Egy ifjú kék virág,
Mondd, miért oly bús az alkony?
Miért könnyek közt mosolygom
E halk melódiát?...

2010. október 21., csütörtök

Simon Zsolt - Hozzám tartozol



Az vagy nekem, mint folyónak a tenger,
Mint diófa levélnek a mosolygós szeptember,
Mint lázas gyermeknek az anyai kéz,
Mint hideg földnek a tavaszi vetés.

Szeretlek, mint hold a csillagot,
Mint az eső a földbe rejtett magot,
Mint gyönge újszülött édesanyja illatát,
Mint az idős asszony fia mosolyát.

Kutatlak, mint fény a sötétet,
Mint kíváncsi gyermek szép tündérmeséket,
Mint reszkető kéz a könnyes arcot,
Mint szerelmes a messzi holnapot.


Hozzám tartozol, mint nappal az éjhez,
Mint kemény munka a töredezett kézhez,
Mint igaz szó a tiszta gondolathoz,
Mint enyhe szellő a nyári alkonyathoz.

2010. október 20., szerda

Simon András - Szonett


Melegségre vágyol és ölelésre
tudom jól édes és megértelek,
ha rajtam múlna estéről estére
megtennék mindent, csak lennék veled.

Lélekben együtt vagyunk, elhiszem
de testemnek hiányzik a tested,
szeretem, ha kezem rajtad elpihen
és te ölembe hajtod a fejed.



Édes hangod néha már gyengéd
s talán olykor szeretsz is vele,
ismerlek, neked idő kell még
de mindennek eljön az ideje.

Nem tudom kedves, meddig jutunk,
akárhogy is van, egy az utunk.

2010. október 19., kedd

Kovács Attila - Fénnyel teli




Fénnyel teli, lágy vonalaidba
Belesimulok, és átölel, és ha
Elmentél, én majd visszavárlak
Addig meg szorosan magamba zárlak
Hogy ne szökj el, mint egy furcsa dallam
Mondd ki a nevem, de csak finoman, halkan
Hogy ne hallja más, csak a Nap meg az ég
Ha menned kell is, maradj itt még

2010. október 18., hétfő

Tamás István - Remegés


Puha párnádra rátelepszik az éj.
Szíved dobbanása a csend remegése.
Aranycsillag játszik arcodon
lelkedben felcseng kettőnk zenéje.

Aludnál! – de a zene egyre szebb lesz,
annyira szép, hogy megremegtet.
Te meg Én,
táncolunk az éjben
Akár szerelmes angyalok
remegünk a fényben.


Álmodj csak kedvesem,
ablakod alatt virágok ölelkeznek,
egy furcsa érzés ringatja tested,
s kicsordul aranyló, mézédes könnyed.

Ébredezik a hajnal kibontott fátylában,
szendergésed eltűnik a Hold ragyogásában.
Hogy vigyáztam rád, megtudhatod könnyen,
szívedben remegve dobogtam,
s párnádon ott maradt a könnyem...

2010. október 17., vasárnap

Vékony Andor - Kezek



Nézem a kezed
Simogatásokat rejt
Ne őrizd tovább

Giom Bee - Nélküled


Most mindenben Téged látlak,
Minden fűszálban megcsodállak,
Mióta nem vagy velem:
A víztükörben is a tekinteted keresem.
Úgy érzem, itt vagy:
A szellőkben, a fákban.
A Te léted mindenhol:
A holnapban, a mában.
Most, hogy távol vagy,
S mindenben kereslek,
Most érzem igazán:
Mennyire szeretlek!

2010. október 16., szombat

Beri Róbert - Sírig tartó szerelem

Szárnyát kitárva elröpült, repítette a vágy.
Elment, s elengedték, bármennyire is fájt.
Üresség maradt utána, s a csapongó képzelet.
Nézte a távolodó lányt, és várt valami jelet.
De mit sem ér a szótlan vágy, ha csorbul az érzelem.
Elfeledve is élni kell, így szól az értelem.
Lenne rabszolgája ő, s a láncot hordaná.
Szánakozó szemek tüzében is büszkén mondaná:
"Ha kell vérem, s életem, én bíz’ odaadnám,
ám nem hallja, és nem keres, a téboly támad rám."
Eltelt a nyár, az ősz, a tél, a tavasz már ébredez.
A parázs izzón, s biztatón, még mindig éledez.
Táplálja a vak reményt a buta szív szava.
Várja még, bár nincs esély, a kedves nem tér haza.
Este volt, a végnapon a hold is elfogyott.
És szólt az Úr: "Új élet vár, mert a régi már halott"
A lélektükre lezárult, a test pihenni tért.
Egy hű szerelmes története ezzel véget ért.

Őri István - Reggeli ajándék







Még most is látom arcod nyomát:
kedves kis gödör, puha, meleg, illatos,
s ott egy hajszál is gyöngy-hajadból,
mit az álom nekem ott hagyott.

2010. október 15., péntek

Sárhelyi Erika - Napod leszek


Magamra veszem a kelő Nap fényét,
szívembe rejtem, hogy aztán neked adjam.
Az éj sötétjéből indulok eléd,
engem láss örökké a lobbanó Napban.

Engem láss mindig téli hajnalokon,
mikor fázósan bújnak egymáshoz a fák.
Engem láss, ha csak dereng az ég alja,
s a tegnap tenyerén hozza elénk a mát.

Ott leszek majd az első napsugárban,
a horizont széléről küldöm mosolyom.
Ablakodra a dér virágot csókol,
én ott leszek, s szádra szívemet csókolom.

2010. október 14., csütörtök

Mándy Gábor - Nélküled



Nélküled
virágaim csak hervadoznak.
Nélküled
nincs repülni kedve a szárnyas lónak.
Nélküled
fogvacogtató hideg van.
Nélküled:
mint víz nélkül a sivatagban.
Hiányzik a bőröd, a szád, az öled.
Az élet élhetetlen nélküled.

2010. október 13., szerda

Bagi László - Sóhajtó énekem...



Egyetlen pillanatba futnak az órák,
Egyetlen szóba olvad a valóság,
Egyetlen mosoly lett a nap,
Egyetlen név, mely mögött vagy.

Békesség fátyolát teríti rám hangod,
A gondolat: csak egy villanás,
Helyette érkezel...
A vidámság fényét rajzolja meg arcod,
Mosolyra nyílok, mert nincs ma más:
Lelkemben létezel...





Szerelem raboskodik szabad szívemben,
Magához húzó boldog örvény,
Mely Veled szép nekem...
Együtt az Úton, tisztán szóló Igenben,
Melyet segít az áldott törvény:
S ég veled, ég velem...

Álmainkat együtt álmodjuk, Kedvesem,
S most ragyogó csillagpor pereg...
Csókokban égj velem!...
És mindent megköszönve kérlek, Istenem,
Tekintsen ránk vigyázó szemed!...
Így sóhajt énekem...

2010. október 12., kedd

Hegymegi Rita - Magyarázat





A szavaid. Az oltalom.
A kulcsok. A fájdalom.
Egy tekintet. Egy mozdulat.
Két szavad közt a hallgatás.

A csended a csendemben.
A lélek a testedben.
A hangod. Egy érintés.
Szám és szád között a parázs.

2010. október 11., hétfő

Jószay Magdolna - Akkor is

Mikor fénylő szemmel némán nézted arcom,
mikor alkalom volt, s elakadt a hangom,
mikor választ kívánt néhány félénk sorom,
mikor tébláboltam szürke állomáson -
vártam rád akkor is.

Mikor elhervad s emlék már a rózsa,
napfény nem, de eső hull arcomba,
ha gyűrűket fodroz lábamnál a tócsa,
a szél az úr, mely metsző és goromba -
várok rád akkor is.

Mikor a bánat tarisznyástul hozza
a gondot és könnyet, majd vállamra akasztja,
ha álmom lidércként lelkem sírját ássa,
vagy ha borzalomnak lennék gyáva foglya -
várnék rád akkor is.

2010. október 10., vasárnap

Vékony Andor - Olyan kevés

Olyan kevés, amit adhatok.
Mesék, érzések, vágyak, álmok.
Mind-mind, amit szívedben látok.
S ahogy a szürkeségen a szemed
Átragyog.

Látod? Amit adok, az is te vagy

Nagy István Attila - Távoli üzenet







Egy távoli üzenet,
ami kora reggel a szívemig ér,
betölti a kis szobát,
értelmet ad a szavaknak,
az elhaló pillanatnak.
Megtalál az üzenet,
s azt suttogja a hangoddal,
hogy él még a szerelem.

2010. október 9., szombat

Utassy József - Fákat altat a szél





Fákat altat a szél,
álmos lombú fákat.
S én most ébredek rá:
nagyon szerethetlek,
ha már a sálam is
integet utánad.

2010. október 8., péntek

Galicz Mária - Rózsakvarc




Már megint erre járt a szerelem,
Hiszen úgy ölelt meg, ahogy szeretem.
Lába nyomába néztem kutatva,
Hagyta hogy, induljak új utakra.
És mosolygott egész lénye melegen.
Tudta hogy, a szívemben követem.

2010. október 7., csütörtök

Gyóni Géza - Irígység


Irigylem a szellőt, mely hajával játszik,
Irigylem a lombot, mely fölé hajol,
Irigylem kertjének színes kis virágit
S amit fehér keze, érint valahol.

Irigylem a sugárt, mely felkölti reggel,
A felhőt, mely után sóváran tekintett,
Irigylem a bokrot, hol megpihent egyszer,
Irigylem - megáldom mégis százszor mindet...

2010. október 6., szerda

Szabolcsi Erzsébet - Este






Valami bíbort szórt az este
a lassan úszó fellegekre.
Valami kósza szellõ lebben
ebben a párás õszi estben.

Valami furcsa fájó dallam
suhan fölöttem lágyan, halkan.
Valami bánat sír az égen,
s lehull a nap a vérzõ éjben.

Niklai Ádám: Vallomás két tételben






A nyugalom vagy te, a mondat
Mibe minden szó bele olvad.
Kör vagy körülem, bűvös pálya,
Nap és éj dialektikája.
Ki egyetlen vagy, mint az élet,
lásd, hozzád mindig visszatérek.

2010. október 5., kedd

Károly György - Maradok





Élni akarok,
mert nem tudom: odaát
szerethetlek-e.

Garai Gábor - A fű a folyó te meg én


A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel üvegén,
idén egy végső korty meleg,
egy törpe-kagyló-amulett,

és koraősz és nyárutó
siettető, karoltató,
és vér-pihék a nap előtt,
és fölcikázó evezők,

aztán az est, s hogy nincs tovább,
hogy vártalak négy nyáron át,
s hogy halhatatlan a remény,
s a fű, a folyó, te meg én.

2010. október 4., hétfő

Jószay Magdolna - Oly jó ez így...

Oly jó ez így...
karodban ringatózva
hallgatom, ahogy mesélsz.
Oly jó ez így,
ahogy átfutnak rajtam
érzelmeid, s hogy nekem élsz,
hogy más ember lettél,
és más lettem én is.
Kicsiny mi-világunk
oly hatalmas és oly szép,
a szavakig nem juthat el
az elmondhatatlan érzés.



Ó, ringass még, simogass,
gondjainkat messze
repítse el a szél,
duruzsolj nekem szép álmokat!
Kezed, szád, szemed beszél,
nincs szükség ígéretekre,
sem bizonyságra...
a szavad, lényed, a tudat,
az érzés tengernyi
bizonyságot ad,
még akkor is, ha holnap
messzire visz tőled a vonat...

Oly jó ez így...
a mindennapokban tőlem távol,
mégis bennem élsz,
hallgatom, ahogy szíved
értem ver, tudom,
hogy nekem álmodsz,
értem remélsz és mint magadért,
értem legalább annyira félsz,
s ha egyedül vagy, a magány
csöndjének akkor is -
némán bár, de - tündérmeséket
csak rólam mesélsz.

2010. október 2., szombat

Kamarás Klára - Három kívánság





"Lennék a szeretőd,
s mig átölelnél lágyan
csókod nyomán pirosrózsák
borítanák a vállam..."

Kormányos Sándor - Őrizlek még...






Őrizlek még
mint őszi fák
őrzik levelük
sóhaját
úgy mint a csend
a némaság
őrzi vágyaink
dallamát.

2010. október 1., péntek

Rákos Sándor






"Hol van, aki eltörli a félelmet
örök időkre, halhatatlanul?"

Dobrosi Andrea - Régi szó





Félretolja az éjszaka
rámhajló függönyét,
oldunk hunyt időt,
s mint rendületlen csillagív,
a régi szó újra balzsamoz,
lámpásod világlik felettem.